A lakossági támogatások bevonásának hazai lehetőségei

2012.01.27.

Adomány
A válság óta azonban a non-profit szektor lakosságtól érkező támogatásai jelentősen csökkenő tendenciát mutatnak.

A karácsonyt megelőző időszakban egymást érik a jótékonysági rendezvények, az adakozást, a rászorultak támogatását szolgáló kezdeményezések, amelyek elsősorban az átlagembert próbálják megszólítani és segítségül hívni.

A Magyar Adományozói Fórum hét hazai támogatásgyűjtő civil szervezet körében végzett felmérésével, valamint a KSH legfrissebb non-profit szektorra vonatkozó adatainak felhasználásával tekintette át azokat a lehetőségeket, amelyek a civil szervezetek előtt állnak a magánadományozás ösztönzésére.

A KSH legutóbbi, a 2009-es évre vonatkozó elemzése 2011 nyarán jelent meg, és többek között elgondolkodtató adatokat tartalmaz a non-profit szervezetek bevételi forrásaira vonatkozóan.

2007 és 2009 között a válság ellenére összességében nőttek a non-profit szektor bevételei: 2007-ben 964 milliárd, 2008-ban 1093,5 milliárd 2009-ben pedig 1114 milliárd forintot ért el a szektor bevétele. De a bevételek forrásait vizsgálva már jóval kevésbé megnyugtató a kép.
A 2009-es évet tekintve a válság hatása egyértelműen látszik abból, hogy az állami támogatások 21 milliárd forinttal csökkentek, bár még így is ebből a forrásból származott a non-profit szektor bevételeinek 42%-a.

A növekedés a magántámogatásokat tekintve elsősorban a vállalati és a külföldről érkező támogatásoknak köszönhető, amelyek 2007-hez képest megközelítőleg 20%-kal növekedtek. A hazai eredetű források között a vállalatoktól érkező támogatás az egyik legjelentősebb nagyságát tekintve, közel 48 milliárd forintot tett ki 2009-ben.

Az állami források beszűkülésével párhuzamosan a lakossági támogatások is megcsappantak: 2007-hez képest 9%-kal csökkentek, ami részben az adományozás adókedvezményének megszűnésével magyarázható. Ugyanakkor a lakosság nem csupán adományozóként játszik szerepet a non-profit szervezetek életében, mivel az SZJA 1%-áról való rendelkezés, valamint a szervezetek alaptevékenységéhez kapcsolódó, magánszemélyektől származó tagdíj és egyéb bevételek is a non-profit szervezetek működését, fenntartását szolgálják. Ezek együttesen már több mint 60 milliárd forintot értek el a lakossághoz köthető bevételek formájában 2009-ben.

A Magyar Adományozói Fórum ezért is kérte fel 2011 októberében a hazai non-profit szervezetek közül a  Baptista Szeretetszolgálatot, a Bátor Tábor Alapítványt, a Magyar Vöröskeresztet, az Ökumenikus Segélyszervezetet, a United Way Magyarországot, a Unicefet, és a WWF-et, hogy a különböző képviselt ügyeket és szervezetnagyságot is figyelembe véve, betekintést nyújthasson abba, hogy a hazai non-profit szervezetek előtt milyen lehetőségek állnak a lakossági pénzbeli és természetbeni támogatások bevonására.

A szezonalitást tekintve annak ellenére, hogy a megkérdezett civilek fele évente több alkalommal, vagy akár folyamatosan és aktívan foglalkozik lakossági támogatások gyűjtésével, a tapasztalatok szerint még mindig a nagy katasztrófák és a karácsonyi ünnepek alatt a legfogékonyabb a magyar lakosság az adománygyűjtő felhívásokra.

Mivel a támogatások túlnyomó részét a pénzbeli adományok teszik ki, a szervezetek számos lehetőséget nyújtanak támogatóiknak ezek minél kényelmesebb eljuttatására. A kutatásban résztvevő mindegyik szervezetnél van mód a legnépszerűbbnek számító bankszámlára utalásra, és az 1%-os felajánlásra. Szintén széles körben elterjedt a csekken történő befizetés valamint az ennél némileg ritkábban előforduló személyes befizetések és az online adományozás. Sms-ben vagy önálló adományvonal hívásával felajánlható támogatási lehetőséggel jelenleg még csak elvétve találkozhatunk.

A kutatás a sikeres adománygyűjtés fő tényezőit is számba vette. A legtöbb esetben a szervezetek úgy gondolják, hogy a sikeres adománygyűjtés kulcsa maga az ügy.

Emellett sok fontos tényező játszhat szerepet, a hatékony kommunikációtól kezdve a személyes érintettségen, a szervezet hitelességén, az emberek megközelítésén át, a transzparenciáig.

A transzparenciát elsősorban a folyamatos visszacsatolás lehetősége, a megbízhatóság, és a médianyilvánosság biztosítása garantálja egy-egy gyűjtés alkalmával. A szervezetek egyetértettek abban is, hogy egy profi adományszervező nagyon sokat segíthet, de az elérhető eredmények szoros összefüggésben vannak a gazdasági helyzettel, valamint a szervezet tevékenységével is.

Az elmúlt 5-10 év adománygyűjtő tevékenységének, tendenciáinak összefoglalásakor a legtöbb szervezet úgy gondolja, hogy az elmúlt években megnőtt az adománygyűjtők száma Magyarországon, ráadásul ezzel párhuzamosan a kedvezőtlen gazdasági helyzet is nehezíti a lakossági források bevonását. Megfigyelhető, hogy az ismeretlen ügyek iránt bizalmatlanok az emberek, ami hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen adományoznak tudatosan.
(BrandTrend)

vissza