Folytatódhat az árapasztó tározók építése a Közép-Tisza-vidéken

2010.04.19.

kék
A tavaly ősszel elvégzett előkészítés nyomán a tavaszi áradások és a rendkívül nagy területet érintő belvíz levonulása után lehet megkezdeni a Nagykunsági és a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó majdani gátrendszerének földmunkáit. Áprilistól folytatódhat a régészeti feltárás is a Nagykunsági-tározó területén talált tizennyolc lelőhelyen.

"Ha kell, saját eszközeinkkel is segítjük a belvíz elvezetését a földekről, hogy folytathassuk a munkát. Megemeljük és megerősítjük a már meglévő Nagykunsági-öntözőcsatorna gátjait, és megépítünk 18,2 km új töltést. Ezek veszik majd körbe a 40 négyzetkilométeren elterülő és 99 millió köbméternyi víz befogadására alkalmas tározó medencét, amelyet egy csaknem 3,4 km hosszú csatorna kapcsol majd össze a Tiszával. Kiépítjük az árapasztó tározó zsiliprendszerét és a leeresztést szabályozó műtárgyat is. Maximális kapacitáson 5-6 nap alatt lehet feltölteni a tározót, a leeresztése pedig 4-5 hétig is eltarthat, attól függően, hogy a Tisza vízállása hogyan alakul. A legfontosabb célunk, hogy a gátrendszer elkészítése után a környéken lakó több mint félmillió ember nyugodtan alhasson még a legnagyobb árvizek idején is." - mondta el Mayer András, a Nagykunsági tározót kivitelező BB-KD Konzorciumot vezető Bilfinger Hungária Kft. műszaki igazgatója.

Az építést előkészítő munkálatokat tavaly ősszel fejezték be a kivitelezők, sőt a Mirhó-foki emlékkő mögötti területen, az alapkő letételének helyszíne közelében a kivitelezést is elkezdhették. A gátrendszer építéséhez szükséges földnyerő területeket kijelölték és megvizsgálták, több helyen már kiirtották a bozótot, elvégezték a lőszermentesítést, feltáró fúrásokat végeztek a talaj szerkezetének pontos megismerésére. Amint megszűnik a belvíz, és a munkagépekkel rámehetnek a területre, megkezdődik a föld kitermelése, majd elkezdik a gátépítést is. 2010 második felében pedig hozzálátnak a be- és leeresztő műtárgy építésének előkészítéséhez is. A környékbeliek a munkagépekkel először a Kunhegyest Tiszagyendával összekötő út mentén találkozhatnak, majd az építők Tiszaroff és Tiszabura határában is megjelennek.

"Elsődleges feladatunk a munkaterületen felgyűlt belvíz elvezetése, a terület kiszárítása. Amennyiben a vizek leengedését követően az altalaj tömörsége engedi, a töltés kialakítása a belső rész, az úgynevezett agyagmag építésével folytatódik." - tájékoztatott Kiss Csaba, a Hanyi-Tiszasülyi-tározó egyik kivitelezője, az A-HÍD Zrt. projektvezetője.

Közben megkezdődik a négy nyílású töltő-ürítő műtárgy, az új sajfoki zsilip építése. Kialakítják a csatornák vizének átvezetéséhez szükséges sajfoki és jászsági bújtatót, majd a töltés nyomvonalán lévő kis műtárgyak földmunkái, a szivárgásgátló résfalak építése kezdődik. Ezt követően megindul a műtárgyak vasbeton szerkezetének kialakítása.

A munkálatokkal párhuzamosan a 3224. jelű út és a Jászsági összekötő csatornát összekötő út építése is megindulhat Tiszasüly közelében. A humuszréteg leszedése után a kedvezőtlen tulajdonságokkal rendelkező altalajt cserélik ki, majd az út töltését készítik el minél hamarabb, hiszen ez az útszakasz a további töltésépítést és létesítményeit kiszolgáló ideiglenes útként működik majd.

Hamarosan felállítják a mobil betonkeverő telepet, amely a műtárgyak vasbeton szerkezetének megépítését segíti, és a műtárgyak acélszerkezeteinek gyártása is folytatódik a gyártó telephelyén.

A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében megvalósuló tiszai árapasztó tározókat csak rendkívüli árvizek idején veszik igénybe. Az elárasztások közötti években, akár évtizedekben a gazdák zavartalanul termelhetnek földjeiken. Gazdálkodói igény esetén a vízbeeresztő és -leeresztő műtárgy révén lehetőség nyílik a területek vízutánpótlására is a Tisza kisebb vízállásánál. Ha a folyó rendkívül magas vízállása miatt a tározót meg kell nyitni, a terméskiesésért minden esetben kártérítést fizetnek a termelőknek. A gazdák megélhetését tehát semmi nem veszélyezteti árvíz esetén sem.

A közelmúltban megkezdődött a tavaly nyáron átadott tiszaroffi árapasztó adatbázisának a feltöltése, amelynek alapján a vízügyi szakemberek a tározó megnyitása előtt kapcsolatba léphetnek az érintett gazdákkal. Az esetleges elárasztást követő kárfelmérést a KÖTI-KÖVIZIG által felkért igazságügyi kárszakértő végzi majd.

A Nagykunsági-tározónál az eredeti tervekhez képest néhány munkaterületre később jutnak be a kivitelezők, mert elhúzódnak a régészeti feltárások a kutatásra váró területek nagysága és a hirtelen jött kemény tél, illetve a magas tavaszi belvíz miatt, főként Tiszagyenda, Tiszaroff és Tiszabura térségében. A szakemberek tárgyi emlékekben különösen gazdag lelőhelyekre bukkantak a Nagykunsági-tározó tervezett területén, többre annál, mint amire számítottak. A Tisza egykori medrének környéke majdnem minden korszakban lakott volt, így csaknem húsz területrészen végeznek kisebb-nagyobb kutatómunkát a régészek. Értékelésük szerint a honfoglalás korából és az Árpád-korból származó leletek a legizgalmasabbak, mert ebből az időből kevés tárgyi emlék maradt ránk. Ugyanakkor újkőkori, rézkori, bronzkori, szarmata településeket, temetkezési helyeket, gepida sírokat és egy avar temetőt is sikerül feltárni. A régészeti ásatásokat is áprilisban tudják folytatni, s a nyár végére befejezhetik a feltárásokat az árapasztó tározó területén.

A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a térség folyói jelenleg apadnak, de továbbra is jelentős a belvízzel elöntött területek nagysága.
(BrandTrend)

vissza