A fogyatékossággal élők a magyar médiafogyasztó számára ''láthatatlanok''
2012.01.02.
SocialBranding
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) műsorfigyelő- és elemző főosztálya a közelmúltban megvizsgálta, hogy a különböző társadalmi, gazdasági, nemzeti és etnikai kisebbségek, a határon túli magyarok, a bevándorlók és a fogyatékossággal élő személyek miként jelennek meg a magyarországi médiában.
Az NMHH most megjelent felmérése a hír- és tájékoztató jellegű programokra terjedt ki. A vizsgálatok eredményei megmutatják, hogy mely médiumok, illetve műsorok mely társadalmi csoportok bemutatására fordítanak nagyobb figyelmet, továbbá milyen módon, milyen összefüggésben mutatják be e csoportok tagjait.
A média befolyásolja azt is, hogy a tévénézők, és rádióhallgatók mennyire vannak tisztában egy társadalom sokszínűségével, értékeivel, illetve mennyiben válnak fogékonnyá az egyes társadalmi csoportok problémái iránt. A hazai médiaszolgáltatók közvetve hatással lehetnek a magyarországi társadalmi szolidaritás, és ezzel összefüggésben a társadalmi kohézió alakulására.
A közlemúltban megjelent tanulmányból kiderül, hogy a vizsgált időszakban - 2010 második és 2011 első félévében - a fogyatékossággal élő személyek média-megjelenése minden műsortípusnál minimális volt: tavaly összességében 0,1 százalék, az idén pedig mindössze 0,2 százalék. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élők a magyar médiafogyasztó számára "láthatatlanok" maradtak. (Ezek az adatok különösen éles kontrasztot mutatnak a 2001. évi népszámlálás adatai által kapott arányokkal összevetve; a fogyatékossággal élők aránya a teljes népességen belül 5,7 százalék - 577 000 fő - volt.
A fogyatékossággal élő személyek megjelenésein belül 2010-ben a legmagasabban reprezentált csoport az érzékszervi fogyatékosoké volt 49,1 százalékkal, mellettük a testi fogyatékossággal élők tették ki az összes fogyatékos szereplő 32,5 százalékát. 2011-ben a testi fogyatékossággal élők csoportja szerepelt a legtöbbet a médiában 44,9 százalékkal, mellettük az érzékszervi fogyatékossággal élők tették ki az összes fogyatékos szereplő 27,5 százalékát.
Az eredményekből az is kitűnik, hogy a fogyatékossággal élők médiareprezentációja a megjelenések témáját tekintve rendkívül egysíkú. A megjelenések nagy része a szociális szféra eseményeit bemutató témák tárgyalásához kötődött. Emellett leggyakrabban a balesetekről, természeti katasztrófákról szóló tudósításokban, valamint a kormány tevékenységét ismertető anyagokban szerepeltek. Megállapítható továbbá az is, hogy a szóban forgó társadalmi csoport az összes műsortípus esetében a szociális szféra ügyeit tárgyaló híradásokban szerepelt leghangsúlyosabban.
Annak ellenére, hogy a médiatörvény nem határozza meg, hogy a műsorokban mekkora arányban kell szerepelniük a fogyatékossággal élő személyeknek, fontos lenne, hogy az e társadalmi csoportban élő emberek érdekei integráltan jelenjenek meg a médiában, és emellett a számukra fontos információkat ne csak a nekik szóló speciális, hanem az általános műsorokban is közzétegyék a médiaszolgáltatók.
A Médiatanácsnak a most nyilvánosságra hozott elemzéssel, valamint a Közszolgálati Kódex megalkotásával is az a célja, hogy fejlődjön a médiaszolgáltatók gyakorlata, illetve hogy felhívja a közvélemény figyelmét a fogyatékossággal élők hazai médiareprezentációjának elégtelenségére. A Közszolgálati Kódex alapvető elvei között részletesen megjelennek a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos műsorkészítési elvek, mert a közszolgálati médiának kiemelkedő felelőssége van a hátrányos helyzetű csoportokkal kapcsolatban fennálló előítéletek lebontásában.
A vizsgálat hátteréről:
A hatóság a vizsgálati metodika kialakításánál a francia Legfelsőbb Audiovizuális Tanács (CSA - Conseil Supérieur de l'Audiovisuel) által a társadalmi sokszínűség médiában való megjelenéséről készített tanulmányát vette alapul. Franciaországban a médiával szemben általános elvárás, hogy tartsa tiszteletben a közönség politikai, vallási, kulturális sokféleségét, jelenítse meg a nemzeti közösség származási és kulturális sokszínűségét, valamint segítse a köztársaság integrációját, és erősítse az állampolgári szolidaritás érzését. A CSA 2009. november 10-én elfogadott állásfoglalása szerint ösztönözni kell a francia társadalom sokszínűségének bemutatását az ingyenesen fogható országos csatornákon, valamint a Canal -n. Ennek érdekében a tanács megállapodást kötött a műsorszolgáltatókkal, amely tartalmazza, hogy az egyes csatornáknak milyen vállalásokat kell teljesíteniük, valamint megállapítja a kvóták ellenőrzésére szolgáló eljárásokat. A francia műsorszolgáltatók vállalták a társadalom sokszínűségének reprezentálását, a CSA pedig létrehozta az úgynevezett „sokszínűség-indikátort”, amely alapján tartalomelemzéssel mérik az előirányzott kvóták teljesülését.
A hazai vizsgálat az alábbi médiaszolgáltatókra, illetve műsorokra terjedt ki: MTV1 - Híradó (esti), Ma reggel, Este; Duna TV - Híradó, Közbeszéd, Hattól nyolcig; MR1 - 180 perc, Déli Krónika, Esti Krónika, Ütköző; TV2 - Tények, Mokka; RTL Klub - Híradó; Class FM - Hírek; Neo FM - Hírek; ATV - Híradó, Egyenes beszéd; Hír TV - Híradó 21, Rájátszás; Echo TV - Híradó. (A Duna TV Hattól nyolcig c. műsora 2011.06.03-tól szünetelt, majd megszűnt, így véglegesen kikerült a mintából.)
(BrandTrend)
vissza
