Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál

2010.03.10.

SocialBranding
Magyarország 100 legjelentősebb vállalatának egyharmada számolt be nem-pénzügyi teljesítményéről tavaly, és összesen 8 vállalat jelentése rendelkezik külső kontrollal, ami visszaesés a 2008-as adatokhoz képest - derül ki a KPMG "Felelősségvállalás és fenntarthatóság a magyarországi nagyvállalatoknál" című felméréséből. A felmérés megállapítja, hogy leginkább a márkaépítés és az etikai megfontolások állnak a jelentéskészítés hátterében.

A tanulmány többek között azt vizsgálja, hogy miben és mennyire változott a vállalatok nem-pénzügyi átláthatósága, jelentéskészítési gyakorlata a pénzügyi és gazdasági válságban, rámutat a kedvező tendenciákra, valamint ráirányítja a közfigyelmet a fenntarthatóság és az átláthatóság negatív trendjeire is.

Magyarország 100 legjelentősebb vállalatából tavaly mindösszesen 33 számolt be nem-pénzügyi teljesítményéről (2008-ban 34 vállalat készített hasonló jelentést): ebből 17 vállalat különálló CSR/fenntarthatósági jelentés, 12 éves jelentésbe foglalt CSR/fenntarthatósági tartalom, további 4 vállalat pedig mindkét eszköz együttes alkalmazásával.

A felmérés megállapítja, hogy leginkább a márkaépítés és az etikai megfontolások állnak a jelentéskészítés hátterében, a gazdasági megfontolások és számszerűsíthető eredmények még csak néhány jelentésben jelennek meg.

A 2008-as adatokhoz képest a jelentést kiadó vállalatok, ezen belül is a különálló jelentést készítők, száma kis mértékben csökkent, ugyanakkor egyre több vállalat indult el a pénzügyi és nem-pénzügyi tartalmú jelentések integrációjának útján.

A kutatás vizsgálta, hogy a jelentések milyen mértékben térnek el a klasszikus marketingkommunikációs eszközöktől, alkalmazva jelentéskészítési standardokat és külső független kontrollt.

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a különálló jelentést készítő 24 vállalat 80 %-a a Global Reporting Initiative (GRI) jelentéskészítési irányelveit alkalmazza, deklaráltan vagy ténylegesen is. A GRI terjedése elősegítheti a vállalatok jelentéskészítési gyakorlatának egységesítését és indikátoraival a vállalati nem-pénzügyi teljesítmények összehasonlíthatóságának javítását.

Míg a világ vezető vállalatai esetében a legmagasabb szintű átláthatóságot biztosító A és B alkalmazási szint a legelterjedtebb, addig Magyarországon a C és C alkalmazási szintű jelentések teszik ki a GRI szerint készített jelentések több mint 40%-át.

A vizsgált jelentések közül összesen 8 vállalat jelentése rendelkezik külső kontrollal, ami a 2008-as adatokhoz képest visszaesés (akkor 15 cég auditáltatta jelentését), vagyis a legtöbb CSR- kommunikáció mögött nem áll valódi külső kontroll. Szabó István, a KPMG vezető tanácsadója, a kutatás vezetője szerint Magyarországon a vállalatok és az érintettek (kormányzat, finanszírozók, NGO-k) egyelőre nem ismerték fel a tanúsítás értékét, pedig ez kiváló eszköz lehetne érintettjeik bizalmának fenntartására vagy éppen visszaszerzésére és az érintetti párbeszéd tényeken alapuló elindítására.

"A jelenlegi válságos helyzet kialakulásának okait számtalan aspektusból lehet és kell is vizsgálni. A KPMG magyarországi irodája arra vállalkozott, hogy felméri, milyen szerepe volt ebben a társadalmi felelősségvállalás hiányának vagy éppen elégtelenségének. Ezt a témát hosszú évekig lehet kutatni, érveket és ellenérveket keresni, a tanulmány ennek a kutatásnak egy kis szelete." - mondja Várnai Éva, a KPMG tanácsadási részlegének partnere.

"A klímaváltozás elleni küzdelem, a szénlábnyom mérése, továbbá az egyik legfontosabb természeti kincsünk, a víz védelme a jelentések közel felében már megjelenik, de a roma integráció - mint az egyik legjelentősebb magyarországi társadalmi kihívás - és az annak kezelésére tett, célzott vállalati intézkedések még hiányoznak a vállalatok jelentéséből és tevékenységéből." - mondja Szabó István.

Várnai Éva szerint a kutatás eredményei alapján a KPMG továbbra is fenntartja a 2008-ban megfogalmazott főbb fejlesztési javaslatait, amelyek a következők:

1. CSR/fenntarthatósági stratégiák
A vállalatok alakítsanak ki az üzleti stratégiából levezethető fenntarthatósági stratégiát, indikátorokat, mérhető rövid és hosszú távú célokat.

2. Érintetti párbeszéd
A vállalatok határozzák meg, mely érintett csoportokkal állnak kapcsolatban és milyen célból kezdenek párbeszédet velük, valamint alakítsák ki a strukturált érintetti párbeszéd kereteit, folyamatát.

3. Helyi szintű CSR/fenntarthatósági jelentés készítése
A csoport szinten jelentést készítő vállalatok mutassák be a helyi szintű gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat, kezdeményezéseket és azok eredményeit is.

4. Jelentések tartalma
A jelentések tartalmazzák az időszakra meghatározott célkitűzéseket, a mért eredményeket, dilemmákat, fejlődési területeket az érintettek elvárásainak megfelelően.

5. Pénzügyi hatás elemzése
A vállalatok elemezzék a fenntarthatóságban rejlő kockázatokat és lehetőségeket, és mutassák be azok pénzügyi hatását.

6. Tanúsítás
Az átláthatóság, a hitelesség és megbízhatóság javítása érdekében a jelentést kiadó vállalatok tanúsítassák jelentésüket külső, független fél által.

A teljes tanulmány ITT tölthető le
(BrandTrend)

vissza