2010 Párbeszéd - Hallgasd meg!

2010.09.06.

Dr. Szikra Dorottya
egyetemi adjunktus, szociálpolitikus
ELTE, ESPAnet
"Az fogalmazódott meg, hogy a bankoknak, a pénzügyi szektornak és az egyénnek is felelősen kell viselkednie. Tehát le kell állítani azt a folyamatot, amikor felelőtlenül viselkedhet a pénzügyi szektor, adott esetben mindenféle komolyabb állami felügyelet és kontroll nélkül. Igenis társadalmi felelősséget kell vállalni a pénzügyi szektornak. Sajnos azt az elég negatív benyomást tették rám az előadások, hogy ez a folyamat, nem tűnik úgy, hogy tényleg zajlana. Mintha a gazdasági válság mégsem érte volna el azt a korábban mégis csak remélt eredményt, hogy elindul egyfajta önmérséklet, egyfajta társadalmilag felelős gondolkodás adott esetben a pénzügyi szektor, az államok és az egyének részéről is. Jelen pillanatban nem egészen tűnik világosnak Nyugat-Európában sem, hogy e fele mennénk."   

2010.08.30.
Dr. Tóth Gergely
"A valóban felelős vállalat"
című könyv szerzője
"Csodálatos, precíz műszereink vannak, élvezzük is jórészüket, de valahogyan azt nem vesszük észre, hogy minél több ilyenünk van, annál inkább rabságban tart minket. Egy darabig növelték ezek a szabadságfokunkat. A vállalati felelősség mozgalomban nem látom ezt az erőt, hogy egyáltalán föltenné-e azokat a kérdéseket, hogy szükség van-e radikális változásra. Most nem azt mondom, hogy holnap mindenki zárjon be, de hogy mondjuk tíz év múlva egy olyan világban kéne élnünk, ahol fele ennyi cuccot termelünk és negyed ennyi pénzügyi tranzakció folyik, az majdnem biztos. Ez egy nagyon komoly kérdés és nem úgy merül föl, hogy jó lenne-e, vagy nem lenne jó, hanem úgy, hogy le kellene mondanunk dolgokról. Ezt kevesen hiszik el, hogy ettől boldogabbak lennénk, de amit nem mondanak hozzá, hogy a tét az, hogy fogunk-e még harminc év múlva élni ennyien, vagy nem. Egy olyan struktúrában élünk, ami egy ördögi kör, három szereplője a vállalatok, a fogyasztók és a kormányok, nemzetközi szervek." 

2010.07.05.
Gulyás Emese
kutatásvezető
Tudatos Vásárlók Egyesülete
"Arra a kérdésre, hogy ki a tudatos vásárló, különböző válaszok léteznek. A klasszikus fogyasztóvédelem válasza az, hogy aki figyelembe veszi az ár-érték arányt, és a legjobb ár-érték arányú árut vagy szolgáltatást keresi, ezen kívül tisztában van a jogaival és a kötelességeivel. A Tudatos Vásárlók Egyesülete szerint a tudatos vásárló nem csak a saját jogaival, kötelességeivel van tisztában, hanem ezen túl tekint és felelősséget vállal az őt körülvevő környezetért, más emberekért. Etikus fogyasztásnak is nevezik ezt az attitűdöt. Kérdéses, hogy árversenyben az árak alá ígérésével meddig lehet még előnyöket, piacokat szerezni. Ez egészen biztos, hogy a szolgáltatások és termékek minőségének a leromlásához vezet egy ponton túl. Míg ha a környezeti vagy a társadalmi szempontok szerint versenyeznének a vállalatok, nagyobb társadalmi hasznot lehetne elérni. Ez az a pálya, amit nagyon kevesen mernek kipróbálni." 

2010.06.28.
BrandTrend Kerekasztal (2010.04.28.)
CSR aktivitás, kommunikációs eszközök

Varga Mihály, Magyar Telekom csoport kommunikációs igazgató: : "Vége az egyirányú kommunikációnak, hogy majd fiúk és lányok, majd én megmondom, hogy nektek mi a jó. Vegyük észre, hogy amit csinálunk, az helyenként tényleg szélmalomharcnak tűnik, de ettől még csinálnunk kell."
Dr.Szász Katalin, Magyar Posta kommunikációs igazgató: "Egyszerűen a közvélemény nem tud arról, hogy a társaságok milyen társadalmi felelősségvállalási programokat valósítanak meg, tekintettel arra, hogy a médiában ez semmilyen formában nem jöhet át."
Pogány Éda, Coca-Cola HBC Magyarország vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgató: "Az egy butaság, hogy egy vállalatnak arra kell költenie, hogy kommunikálhasa azt, amit egyébként társadalmilag hasznosan és közelvárásra tesz. Azt a pénzt miért arra költsd, miért ne a jó ügyre?"
Beke Zsuzsa, Richter Gedeon kormányzati kapcsolatok és PR igazgató: "Nem gondolom azt, hogy az egy ördögtől való dolog lenne, hogy egy-egy csr rendezvényt ugyanolyan marketing és média mix-el próbálunk kommunikálni, mint bármi mást. Annyira megrendült a bizalom a vállalatokkal szemben, hogy van egy óriási gyanakvás, hogy vajon milyen mögöttes szándék húzódik meg. "   

2010.06.21.
Szilágyi Bernadette
Community Affairs
Microsoft  Unlimited Potential  
"A pénz nem minden, persze az nagyon nagy baj, ha nincsen. De viszont ha van, akire támaszkodhatunk civilekkel közösen, akkor nagyon szép eredményeket tudunk elérni. Az nem érték, hogy nekem van egy számítógépem, hiszen azt még nem tudom használni. Akkor lesz számomra érték, ha be tudom kapcsolni és tudok vele dolgozni, játszani, akkor lelem benne igazán az örömömet. Az igazi érték az, amit én át tudok adni, és itt az oktatáson van a fő hangsúly. Nem képzünk dolgozókat, mi így születtünk. Aki bekerül egy ilyen környezetbe, azt az ár sodorja magával. Tehát együtt mozgunk, lélegzünk és visszük előre ezeket az ügyeket." 

2010.06.14.
Laber Zsuzsa
kommunikációs vezető
SPAR Magyarország
""Nem szabad differenciálni, ha egy vállalat megvizsgálja az érintetti körét. Nagyon sok csoportról beszélünk itt. Egy vállalat bármit tesz, minden egyes tevékenysége, minden egyes perc, ami egy vállalatot meghatároz, az hatással van a körülötte lévő érintetti csoportokra. Mindenkire, tehát ez egy borzasztóan nagy felelősség. Ha a vállalat 14 ezer dolgozója azt a tudástőkét, ami a fejében van, azt át tudja adni és hasznosítani tudja a munkája során, akkor az mindent elmond. A SPAR-nál nagyon más fajta összetartás van a dolgozók között. A dolgozóink nagy része hangsúlyozza, büszke arra, hogy a SPAR-nál dolgozik. Ma már ez egy nagy érték." 

2010.06.07.
Tóth A. Péter
szponzorálás és rendezvények osztályvezető
Magyar Telekom
"A T-Home és a T-Mobile is keresi azokat az utakat, ahol a saját márka saját üzenetei megtalálják a fogyasztókat. A felelősség maga, a fenntarthatóság maga az a fiatalok esetében a jövő generációjának és a jövő életünknek a záloga. Olyan társadalomban élni, olyan társadalmat építeni, ahol az emberek figyelnek egymásra, beszélgetnek egymással, ahol jó példát mutatnak a másiknak és ezt meg is tudják osztani, ez a legfontosabb. A Magyar Telekom minden munkatársa sajátjának érzi ezt az üzenet közvetítést. A felelősség a munkatársak számára is felelősség, hiszen mi a Magyar Telekom munkatársai vagyunk. A gyerekek nyelvén szólva sokkal egyértelműbbé válik ez a szerep." 

2010.05.31.
dr. Molnár Klára
igazgató
Magyar Adományozói Fórum
"Mi is azzal találkozunk, hogy nagyon sokszor az adományozás és a társadalmi szerepvállalás, vagy csr közé egyenlőség jelet tesznek. Az adományozás a vállalatok társadalmi szerepvállalásának egy része. A felelős működés ennél jóval többet jelent. Ma Magyarországon annak ellenére, hogy a gazdaság még mindig nem rázódott helyre, azért a nagyvállalatok körében téma, népszerű, tudunk velük együtt gondolkodni. Ez az elmúlt húsz év még nem volt elég arra, hogy azt mondhassuk, hogy eléggé fejlett az adományozási kultúra, de ez nyilván évről évre változik. Mi azt tapasztaljuk, hogy a vállalatok és a civilek között nem megfelelő a párbeszéd, vagy legalábbis sokszor nem találják meg a közös hangot. Egyre gyakrabban találkozunk azért jó együttműködésekkel is, de a megértettség még nem jutott el egy olyan fokra, hogy nagyobb átjárás legyen egymás gondolatai között."

2010.05.17.
Dr.Szeles Péter
elnök
Magyar Public Relations Szövetség
"Nagyon sok mindent teszünk, de nagyon lassan, nagyon egymástól függetlenül. Hiányzik a kohézió, hiányzik a kooperáció, hiányzik a hatékonyság és a dinamizmus ebből a folyamatból. Azt látom, hogy multi cégek felismerve, részben nemzetközi piacokon elfogadva ezt, központokban meghatározott stratégiai elvek mentén tesznek valamit. De például a kkv szektorban jószerivel nem is értik, nagyon nagymértékben ismeretlen mindaz, amiről beszélünk. De én azt mondom, hogy ne jótékonykodjanak, hanem a saját tevékenységüket nézzék át és tegyék felelőssé. Tudom, hogy ez is egy eretnek gondolat, amely nagyon sok szervezetnél kiverné a biztosítékot. Ma sokat beszélünk, és keveset cselekszünk. Sok pénzt fordítunk már erre, de még mindig a jótékonykodás és a szponzoráció uralja a témát, ahelyett, hogy a normális, a környezeti elvárásoknak, korszerű elvárásoknak megfelelő működés, munkavégzés, gyakorlat és magatartásra kerülne a hangsúly." 

2010.05.10.
Horváth Magyary Nóra
kommunikációs ügyvezető igazgató
K&H Csoport
"Én hiszek az ok-okozati összefüggésekben, és az üzleti élet racionalitáson alapuló megközelítésében. Nevezetesen egy nyereség orientált vállalat, vállalkozás, amikor fenntartható fejlődésről beszél, akkor a saját maga fenntartható fejlődéséből indul ki, hisz minden profit orientált cég tulajdonosai hosszú távon gondolkodnak, értéket szeretnének teremteni saját maguknak, saját családjuk következő generációinak a számára. Ehhez szükséges, hogy az ő üzleti tevékenységük hosszabb távon fenntartható legyen. Innen egy nagyon pici lépés csak az, hogy ahhoz, hogy egy profit orientált vállalkozás fenntartható legyen, három dolognak szintén hosszú távon, fenntartható módon fejlődnie kell. Ez pedig a vállalkozást körülvevő fizikai környezet és a társadalom, méghozzá a társadalom két vonatkozásában. A társadalom, mint vevőköre, és mint munkavállalója ennek az adott vállalkozásnak. Ha ebből a hármasból bármelyik is kiesik, mint fenntartható rész, akkor a vállalkozás hosszú távon nem lesz fenntartható. Így és ezért nagyon egyszerűen érdekelt egy profit orientált vállalkozás abban, hogy a társadalmába és a környezetébe befektessen és annak a hosszú távú fenntarthatóságát biztosítsa."

2010.04.26.

Murányi Marcell
főszerkesztő
Blikk
"A Blikk-nek óriási felelőssége van, mert 1.1 millió olvasót ér el naponta. Ez egy olyan felelősség, ami arra kényszerít minket, hogy megpróbáljuk sokkal jobban végezni a munkánkat. Ez tehát egy alap felelősség. 2006-ban itt elkezdődött egy nagyon tudatos építkezés, hiszen 1.1 millió olvasó kötelezi az embert arra, hogy olyan társadalmi témákat hozzon felszínre, olyan társadalmi témákkal tematizálja a közvéleményt, amik fontosak és túlmutatnak az alapvetően bulvárnak, vagy színes újságírásnak nevezett szenzációkon. A bulvár újságírásban azért  nem hiszek, mert jó és rossz újságírás van. Én úgy érzem, hogy minden történet amivel foglalkozunk, az valamilyen módon példabeszéd. A felelősségünkhöz hozzá tartozik az is, hogy elindítottuk a Blikk Napraforgó programot, ami kifejezetten a gyerekek segítését tűzte a zászlajára. Tehát a mi elérésünkkel nekünk vállalni kell ügyeket. Szerintem, el kell majd fogadni azt, hogy azok a médiumok, amik nagy eléréssel bírnak, azok nem biztos, hogy ellenségesek, szemetet, mocskot csinálnak, hanem tényleg olyan médiumok, amiken keresztül rengeteg társadalmi problémát, akár közvetíteni, akár megoldani is lehet."

2010.04.19.
Várnai Éva
ügyvezető igazgató - partner
KPMG
"Mi magunk úgy gondoljuk, és azzal a nyolc vállalattal értünk egyet, ahol volt külső kontrollja a jelentésnek, hogy ennek van egy hozzáadott értéke. Ha valaki egy olyan jelentést készít, amiről tudja, hogy egy szigorú szem még át fog tekinteni és arról egy véleményt fog írni, amit be kell csatolni abba a jelentésbe, akkor nyilván nagyobb gonddal és odafigyeléssel készíti azt el. Ugyanakkor mások azt gondolják, hogy attól még, hogy nem készül jelentés, vagy annak pláne nincs külső auditja, attól még maga a tevékenység, tehát a felelős vállalati irányítás és a felelős vállalati működés az persze fennállhat. Ha valamilyen módon egy cég többet mutat meg magáról, mint azt eddig tette, tehát egy olyan dologról is ír, amit a pénzügyi jelentése nem tartalmaz, akkor az fokozza a transzparenciát, átláthatóbbá válnak bizonyos tevékenységei a külvilág számára. Én azt gondolom, hogy ilyen szempontból ez nagyon fontos és az érintettek bizalmát ez mindenképpen fokozza."   

2010.04.12.

Svékus Márton
igazgató
Common Purpose Magyarország
"Egy nagyon különleges és egyedi dolgot hoztam be Magyarországra, aminek természetesen van személyes meg szervezeti hatása is, de egy nagyon erős társadalmi hatása lehet hosszútávon. Az egyik legjobb megjelenése ennek a márkának az az, hogy hány embernek az irodájában találod meg ezt az oklevelet, tanúsítványt, amit kaptál. A terveink szerint egy pár éven belül eljutunk oda, hogy ha jó vezető vagy, és jobb vezető szeretnél lenni, akkor a faladon lesz egy oklevél arról, hogy te egy commonpurpose kurzuson részt vettél. Nagyon fontos a párbeszéden kívül, az az, hogy megtanuljam azt, hogy miként tudok úgy vezetni, és úgy változásokat vezetni, hogy nem én vagyok a főnök, nem én vagyok, aki megmondom a dolgokat. Ahhoz, hogy vezetőként fejlődj, saját magadra próbálj koncentrálni, és saját magadat változtasd meg, meg kell találnod azokat a dolgokat, amik iránt szenvedéllyel érzel és amire azt mondod, hogy nekem ez fontos és nem mehetek el mellette."

2010.04.05.

Dakó Andrea
kommunikációs és marketingigazgató
WWF Magyarország Alapítvány
"Mi azt látjuk, hogy természetvédelem ügyén van együttműködési lehetőség vállalat és civil szervezetek között. Mi nagy projekteket, nagy költségvetésű, nagy természetvédelmi eredményű ügyeket vállalunk fel, és ez igenis érdekli a vállalatokat. A jelenlegi helyzet, válság, piacon való fennmaradás, az természetesen elsődleges egy for-profit  szereplőnek. Azt érzékeljük, tapasztaljuk, hogy az a büdzsé, amit csr tevékenységre, adományozásra tudnak szánni, az szűkül, viszont úgy gondoljuk, hogy a szándék megvan. Lehet, hogy kisebb léptékekben, lassabban haladunk, de igenis rengeteg együttműködési lehetőség van. Minket, civileket a jó példák éltetnek, hisz ha nem azt látnánk mindig magunk előtt, akkor nagyon nehéz lenne egy ilyen környezetben helytállni azokkal a világmegváltó célokkal, amiket képviselünk. Vannak jó példák, de azt látjuk, hogy nehezen értik meg egymást a szereplők. A vállalati szereplők és a civil szereplők gyakorlatilag nem beszélnek egy nyelvet. A legfontosabb dolog az, hogy megismerjük egymást."

2010.03.29.

Sebőkné Lévai Zsuzsanna
kommunikációs vezető
Fővárosi Vízművek
"Itt ülünk egy olyan kincsen, egy olyan vízbázison, ami a világ számos táján közel sem lenne ennyire magától értetődő. Erre azért jobban oda kellene figyelnünk és kellene értékelnünk. Itt Magyarországon talán pontosan azért, mert soha nem jelentett igazán problémát az egészséges ivóvíz biztosítása, nem tudjuk megbecsülni ezt a kincset, amivel rendelkezünk. Nem csak a közszolgáltatók esetében, de minden felelősen gondolkodó vállalatnál meg kell fogalmazni azokat a jól körvonalazható célokat és ügyeket, amelyeket támogat és felvállal egy-egy vállalat. A mi esetünkben természetesen környezetvédelem, a környezettudatosság az első számú prioritás. A másik ami nagyon fontos számunkra az egészség, az egészséges életmóddal való kapcsolódás, hiszen a víz alapvető élelmiszerünk, lételemünk. Egy cég igazából akkor lehet hiteles a környezetvédelemi kommunikációjában, ha a háza táján is tesz ezért."  

2010.03.15.

Németh Judit
ügyvezető
mtd Tanácsadó
"Ha jól van az esélyegyenlőség, sokszínűség házon belül kommunikálva és a munkavállalók érzik azt, hogy a lojalitás növekedésével és a belső hangulat javulásával egyre jobb egy-egy cégnél dolgozni, akkor mindenkinek jó, mondhatnám, hogy ez a közös ügyünk. De valljuk be őszintén, ki nem rendelkezik valamilyen hátránnyal. Tehát ha egy cég el kezd ezekkel már foglalkozni, akkor pillanatokon belül kiderül, hogy apák vagyunk, anyák vagyunk, tehát mindenkinek megvannak azok az aktuális kérdései, vagy életszakaszai, amiben jól jön, ha a cég odafigyel erre. Ma már fel kell ismerni, hogy egyrészt demográfiai okokból, másrészt látva a nemzetközi trendeket, elkerülhetetlen, hogy a sokszínűséget stratégiai szinten kezdjék el kezelni a cégek. Magyarországon a hátrányos helyzetű munkavállalók felkészítése, okítása, integrálása nagyon jó helyzetben van, elég hosszú ideje zajlik, civil szervezetek ezt nagyon magas szinten csinálják, tehát én azt látom, hogy ebben Magyarország nagyon jó úton halad. A vállalatok felkészítése az kezdetleges. Azt láttuk, hogy lehet felkészíteni a hátrányos helyzetű munkavállalókat a munkára, de hol a munka."

2010.03.08.

Kürti Sándor
elnök
Kürt
"A gazdálkodási kultúrának is része az elkötelezettség is és a felelősség is. Nálunk Magyarországon ez rettentő alacsonyan van az emberekbe beépítve. Ez nem azt jelenti, hogy ez így is kell, hogy maradjon. Nagyon elől van nálunk, hogy ez az itt dolgozóknak igenis egy kiemelt tulajdonsága kell, hogy legyen, és ezt fejleszteni kell, itt nincs más esélyünk. Nagyon nehéz feladat előtt áll Magyarországon ma mindenki, aki egy vállalati kultúrába ezeket a tulajdonságokat be akarja építeni. Meggyőződésem, hogy a mi oktatási rendszerünk az ősközösségi és vannak ennek is bizonyos eredményei még ma is, de összességében ma potenciális munkanélküli képzés folyik. Magyarországon van 3.000 általános iskola, ebből több, mint 1.500 hátrányos helyzetű, ahonnan egyszerűen nem jön ki termék. Ahol a gyerekek sose tudtak és nem is tanulnak meg a verbalitással valamit kezdeni. Nem tudnak, nemhogy írni-olvasni, beszélni nem tudnak, mert a kommunikációs rendszer nem alakult ki. Nem hülyék ezek a gyerekek, csak egyszerűen nem használják az agy féltekéjük valamekkora részét. Ma Magyarországon tíz születő gyerekből hat cigány származású.  Erre a két tényre kell gombot varrni. A múlt század legnagyobb menedzser guruja azt mondta, hogy a mai szociális felelősség tudatod lesz neked a holnapi legjobb üzleted. És én bízom ebben. Még nem láttam, de hinni, hiszek benne."

2010.03.01.

Palotás János
"Ma a világnak a húzó ágazata a környezetvédelem - és ezt részekre is bonthatjuk - , minden ami korlátozott kapacitásként áll rendelkezésünkre. Ezt úgyis lehet nézni, hogy költség, meg úgyis, hogy korlátozott kapacitás. A társadalom és a gazdaság, hogy fejlődni akarjon, ahhoz kell célokat kitűzni. Ez ma biztos, hogy, benne van a top háromban, ez azt jelenti, hogy valószínűleg ez az irány adja a legtöbb feladatot, a legnagyobb üzleti lehetőséget is. Nagyon kevés olyan szolgáltatást, termék előállítást tudok elképzelni a mai piacon, amelyiknél biztosan állítanám, hogy tíz év múlva is az egy húzó ágazat lesz. A környezetvédelem területén számtalan ilyet tudok mondani, amire a következő harminc évben szükség és kereslet lesz."

2010.02.22.

Márta Irén
kommunikációs igazgató
Holcim
"Igyekszünk a lehető legszorosabban együttműködni és együtt élni azokkal a településekkel, ahol vannak a gyáraink. Ennek több ok is van, hiszen elsősorban a munkatársaink a környékben laknak, az ő gyermekeik ott tanulnak, tehát egy olyan szoros, több szálon átszövődő kapcsolat van, ami egyértelműen csak támogató és egymást segítő lehet, és kell legyen. Amikor a gazdaság egyébként is problémákkal küszködik, akkor az összefogásra még nagyobb a szükség. A sok "cseresznyefaként" működő helyi közösségekből kellene olyan országoknak létrejönni, amik szintén a természet törvényeit figyelembe véve, másolva működnének. Az emberek általában sokkal nyitottabbak arra, hogy változtassanak. És nagyon sokan érzik, különösen a fiatalok nagyon érzik, hogy változtatni kell. Ha van egy felelős tudásmegosztás, akkor itt azért gyorsan lehetne elérni eredményt."   

2010.02.15.

Dr. Kopp Mária
egyetemi tanár, tudományos igazgató helyettes
Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet
"A modern társadalmakban éppen a demokrácia lényege a felelősség, hogy a közösségért az egész társadalomért mindannyian felelősök vagyunk, oda kell figyelnünk a közös értékekre. Magyarországon az emberekben borzasztó gyenge a bizalom, teljes joggal, és amikor a vállalatok beszélnek arról, hogy itt most felelősek vagyunk, akkor az emberek ezt nagyon kevéssé fogadják el. Először el kellene nyerni az emberek bizalmát, hogy például Magyarországon, ne menjenek tönkre az emberek, hogy viszonylag biztonságban éljenek. Az egész világon a leginkább szorongó és leginkább bizonytalanság kerülő a magyar társadalom. Ugyanakkor viszont folyamatosan azt érzik most a válságban, hogy minden bizonytalanná vált. És hát ebben bizony az üzleti életnek komoly szerepe van. Tulajdonképpen azt kellene fölfedeznünk, hogy a pénztőke helyett a társadalmi tőke az, ami viszont megmarad. Az egyetlen kiút, a családi és a közvetlen kapcsolatokon túl a civil társadalom újjáépítése."

2010.02.08.

Sarkadi Szabó Kornél
vezető elemző
CASHLINE Értékpapír
"A rendszerben nem voltak meg azok a fékek, azok a szabályozók, amelyek kontroll alatt tudták volna tartani a folyamatokat. Azt látni kell, hogy az emberek 80-90 százaléka tömeg, megy a rendszerrel. Ha a rendszer ezt megengedi, akkor ez lesz a vége. Tehát itt azért óvatosnak kell lenni akkor, amikor az ember bűnbakokat keres. Mindenki először magában keresse a bűnbakot, hogy ő, hogyan járult hozzá ehhez a fogyasztási spirálhoz. Össze lehet egyeztetni az ember eredendő jellemét, a fogyasztást, az egyről a kettőre jutást azzal, hogy ezt fenntartható mederbe tereljük. Nincs értelme félévente kocsit cserélni, nincs értelme olyan javakat megvenni, amit két napig használok, aztán el is felejtem annak a jelentőségét. De tény, hogy a média, a koncentrált tőke és lobbi csoportok kiszolgálói a tömeget ebbe a mederbe terelték az elmúlt években, és hát egy szabályos agymosás folyt a világban."

2010.02.01.

Dr.Szűcs Ervin
ügyvezető igazgató
Weber Shandwick
"Önmagában a csr tevékenységnek a végrehajtása is egy kommunikáció. Egy-egy csr programnak meg van a célcsoportja, még akkor is, ha erről a média nem is ír, úgyhogy nyilván valóan a vállalatnak kötelező kommunikálnia. Belülről kifelé és felülről lefelé kell haladni. Először legyen meg a tartalom, és csak utána kommunikáljuk. A vállalat vezetése ebből a szempontból kulcskérdés, hogy hogyan gondolkodik. Ha a vállalat vezetése, az első számú vezető ezt nem hiszi, akkor nem lesz hiteles. A jó csr sokkal inkább egy gondolkodásmód és nem egy termék. Ami tényleg társadalmilag hasznos, arról talán a médiának is lehetne többet beszélnie, viszont azt is túlzásnak tartom, ahogyan a vállalatok erőltetik, és csak egy cél lebeg a szemük előtt, hogy a híradóban meghallják a nevüket."

2010.01.25.

Lontayné Gulyás Mónika  
Követ, Zöld Iroda Verseny
projektvezető
"A világon felhasznált összes nyersanyag és energia 40 százalékát az irodák használják. Nagyon-nagyon sok múlik a vezetőn a Zöld Iroda Versenyben, illetve az irodák zöldítésében. Kell egy nagyon erős vezetői támogatás és felelősöket kell kijelölni egy-egy feladatra. Minden alkalmazott magáénak kell, hogy érezze ezt a programot. Tehát fontos a dolgozók tudatosságára odafigyelni. Az előző években azt vettük észre, hogy nagyon gyakran hazaviszik az alkalmazottak ezt a tudást és ezt otthon is megvalósítják."  


2010.01.18.

Suhajda Krisztina
vállalati kommunikációs vezető
Nestlé Hungária
"A Nestlé szemléletében, világnézetében benne van ez, hogy nem csak magammal foglalkozom, hanem másokkal is. Nemrégiben lett ez így megfogalmazva, hogy ez a közös értékteremtés. Ez a mi jelszavunk, a vállalat működésének az alapja, hogy csak akkor lehetünk hosszútávon sikeresek, ha nem csak saját magunknak meg a részvényeseknek teremtjük az értéket, hanem a környezetünknek is. A Nestlé mindig is a hosszútávú fenntartható fejlődést tartotta alapvető fontosságúnak. Ez a cég működésének minden szintjén megnyilvánul, persze van rengeteg tennivalónk."

2010.01.11

Fertetics Mandy
ügyvezető, vezető tanácsadó
Alternate Tanácsadó
"A vállalatoknál, vagy bármilyen szervezetnél olyan jogszabályi nem megfeleléseket lehet látni, ami tényleg katasztrófa. Ez az egész CSR, hogy legyünk kicsit felelősebbek, ez jóformán a vállalatokat még csak oda viszi közelebb, hogy a jogi megfelelésekhez egy kicsit közelebb kerüljenek. És van ennek a területnek a másik szélsősége a filantrópia. Miközben miről szól az, hogy egy vállalat fenntartható vagy felelős? Olyan üzleti modellt alakítson ki, ahol minden folyamatában, minden hierarchia szinten, minden szakterületen egyszerűen ott van mintegy horizontális szempont, a fenntartható fejlődés szerinti működés, hogy ő etikusan, felelősen, környezettudatosan működjön. Én abban hiszek, hogy lehet jobb. Nekem a fenntartható fejlődés az optimalizálás. Találjuk meg azt, hogy az érintettek elvárásai között az erőforrás allokálásában, az elvárásokban meg a célokban, hogyan tudunk egy olyan optimumot, kicsit harmonikusabb valamit kitalálni, aminek több nyertese van, vagy mindenkinek egy kicsit jobb lesz."

2009 Párbeszéd - Hallgasd meg!