2011 Párbeszéd - Hallgasd meg!

A Párbeszéd létrejöttében segít:

2011.12.12.

Braun Róbert
társtulajdonos
B&P Consulting
"Azt látom, hogy azok a megatrendek, amelyek meghatározzák a jövőnket, azok a közösségiség, a tudatosság és a felelősség megatrendjei. Mind-mind abba az irányba mutatnak, hogy az érintettek egyre fontosabbak lesznek az értékteremtés szempontjából. Arról van szó, hogy az érintettek közössége, az érintetti demokrácia lesz a vállalatokat meghatározó világ. Miközben a 21.században liberális demokrácia viszonyai között éljük társadalmi életünket, eközben a vállalatok működése az 16-17. századi, egészen pontosan a felvilágosult abszolutizmus világának időszakát idézi. Nincsen rendben az, hogy fogyasztóként, munkavállalóként egy olyan világban élünk, amely háromszáz évvel ezelőtt elmúlt. Ez a világ nem maradhat így, és nyilván nem a vállalatokat körülvevő világ fog visszamenni, hanem a vállalatoknak kell alkalmazkodniuk, hogy sikeresek maradjanak, ahhoz a kulturális, társadalmi környezethez, amelyben működnek."

2011.11.21.

Prof. Kerekes Sándor
Corvinus Egyetem
"Egy tudósnak, politikusnak is a felelőssége, hogy olyan nyelvet beszéljen, amit az emberek értenek. Szentgyörgyi Albert azt nagyon szépen megfogalmazta, és én is azt látom és gondolom, hogy akik tényleg értik, amiről beszélnek, azok el tudják mondani úgy, hogy bárki megértse. Tehát ilyen értelemben ez a fenntarthatóság arról szól, hogy képesek vagyunk-e egy olyan életmódot kitalálni magunknak, amelyikkel az emberiség még néhány ezer évre ellehet, vagy nem vagyunk képesek egy ilyen életmódot kitalálni.  És ezt minden ember tudja, és ha mindenki egy kicsit hozzátesz a dolgokhoz, akkor jobb is lehet a világ, mert rájön, hogy ezt csak együtt tudjuk csinálni. Tehát nem legyőzni kell a másikat, nem a szomszédnál kell jobban élni, hanem együtt kell jól élni. Ez nem egy nulla összegű játék, ahol valaki csak a másik rovására lehet boldog. Mindenkinek meg kell érteni, hogy együtt lehetnénk boldogok és együtt élhetnénk értelmes életet. És ha értelmes életet élnénk, akkor az fenntartható."

2011.11.14.

Lakatos Zsófia
ügyvezető igazgató
Hill&Knowlton
"A madridi CSR kommunikációs konferencia résztvevői abban egyetértettek, hogy túlságosan elmozdultunk a riportolás, a feleljünk meg mindenféle elvárásnak felé, és valójában elfelejtettük az egésznek az eszenciáját, hogy miről is szól a CSR. Vissza kell hozni az érintetti párbeszédnek a fontosságát. Itt egy párhuzamot vonnék, mint amikor a pr-ben bejött a közösségi média. Nekünk meg kellett tanulni, hogy egy közösségi térben hogyan kell működni, hogy az egy lőtér, ahová ha kimész, akkor lőnek, és nem egy egyirányú, hanem egy interaktív kommunikáció van. Valahogy ugyanez történik a CSR-nél,  tehát már túl vagyunk azon, hogy az embereknek, az emberekről beszéljünk, most már az emberekkel kell beszélnünk. És itt bejön egy újabb betűszó a TEAM, Together We Achieve More, azaz együtt többre megyünk. Tehát arról beszéljünk, ami az embereknek helyi szinten fontos."

2011.11.07.

Kapusy Pál
fenntartható fejlődés vezető
MOL Csoport
"Hazudnék, ha azt mondanám, hogy minden esetben ez egy közvetlenül versenyképességet javító tényező. Különösen bizonyos területei hosszabb távon egészen biztos, hogy versenyképességi kérdésekké átfordíthatóak. Ugyanakkor vannak olyan területek, ahol adott esetben a mindennapi hatékony működés szempontjából akár megnehezíti a mindennapos működést az adott területnek a fejlesztése, hiszen akárcsak ha a háztartásokra gondolunk, ha valakinek szelektíven kell gyűjtenie a hulladékot, az a mindennapok során egy kis plusz macerát jelent. Ugyanakkor mégis csináljuk, mert abban hiszünk, hogy hosszabb távon egy vállalat esetében, egyszerűen e nélkül ma már nem lehet a 21. században egy sikeres vállalatot vezetni."

2011.09.26.

Bodroghelyi Csaba
ügyvezető igazgató
KÖVET Egyesület
"A CSR egyfajta vállalati mozgalom, tehát mindenképpen az önkéntesség irányából érkezik. Nincs egy központi intézmény, vagy központi megmondó hivatal, ami kijelentené, vagy rögzítené, hogy mik tartoznak a CSR témakörébe. Emiatt valóban nagyon nehéz a közös nyelv kialakítása, illetve nagyon különböző felfogások vannak arról, hogy mit jelent a CSR, vagy egyáltalán milyen tevékenységeket, témákat értünk bele. Irányadó most az ISO 26000-es szabvány, ebből ki lehet indulni, de nem feltétlen kötelező ezzel egyetérteni. Lehetnek más attitüdök, lehetnek más elképzelések. Sőt, szerintem ez iparág specifikus is, attól is függ, hogy ő hogy értelmezi a CSR-t, neki mi a fontosabb. Ez lehet nagyon egyedi és cégre szabott."

2011.08.22.

MihaTamás
ügyvezető
Human Dialog 
"Egy cég és egy civil szervezet között a különbség az pontosan annyi lehet, hogy a megteremtett hasznot, a profitot - nyugodtan mondhatjuk így -, azt mire költik. Ugye, egy cég esetében ez a tulajdonosok zsebébe vándorol, a civil szervezet esetében pedig a társadalmi célra költik, és tényleg ennyi lehetne csak a különbség. Minden másban, a működés profizmusában, tudatosságában, következetességébe nem szabadna, hogy különbség legyen. Egy társadalmi támogatottságot kell elérni a civil szervezetnek, azt viszont csak kommunikáció útján tudja elérni. Itt dől meg az az elképzelés, felfogás, ami Magyarországon jellemző, hogy a civil szervezet az ne kommunikáljon, hanem a lehető legolcsóbban jöjjön ki a költségvetéséből és tulajdonképpen vízzel főzve érje el céljait. Az 1%-ot pedig nagyon sokféle szempontból lehet megközelíteni. Én azt mondom, hogy nagyon jó, hogy van az 1% intézménye, de ebben a formában ellentmondásokhoz is vezet."

2011.07.25.

Fertetics Mandy
fenntartható fejlődés vezető
Dreher Sörgyárak
"A Dreher Sörgyárak több ezer vállalkozással van kapcsolatban az értékláncán keresztül. A vállalkozásfejlesztés rendkívül fontos nekünk a mindennapi munkánkban is, de úgy gondoljuk, hogy Magyarország társadalmi jólétéhez is hozzátartozik, hogy egy erős és stabil gazdaság jöjjön létre, ebben pedig a mikro-, kis-, és közepes vállalkozásoknak rendkívül nagy szerepük van. A partnerünk ebben az ING, és ő szokta mondani, hogy neki azért fontos ez a program, mert igazándiból nagyon sok okos agy van Magyarországon, akiknek rendkívül jó ötleteik vannak, és nagyon ritka az, hogy Magyarországon valósítják meg és mi ebben szeretnénk felkarolni ezeket a fiatal vállalkozókat, hogy legyenek bátrak, mi segítünk, és igenis itthon legyenek sikeres vállalatok."

2011.07.11.

Bakos Miklós
cégtulajdonos
Bakosfa Kft.
"A Menedék Alapítványban olyan embereket kell elképzelni, akit mi mondjuk úgy neveznénk, hogy csövesek. Olyanok, akiknek nem vállalható az arca meg a ruházata. Ezek az emberek valahogy társadalmilag annyira lerombolták magukat, hogy ők hiába mennének el bárhova állásinterjúra, egyszerűen, ahogy ők kinéznek nem szalonképesek, nem tudnak megjelenni. Mi gyakorlatilag egy megjelenési lehetőséget adunk ezeknek az embereknek: az Alapítványnak mondjuk azt, hogy szükségünk lenne két-három emberre. Az Alapítvány küldi oda ezt a két-három munkavállalót, és ez a pár munkavállaló még ha rongyos is, meg kicsit fogatlan is és ápolatlan is még az elején, előbb - utóbb kikupálódik közöttünk, feljön arra a szintre ahol mi vagyunk, és ugyanolyan hasznos tagja lesz a társadalomnak... Legtöbbször minden vállalkozó azt mondja, milyen hálátlanok, fél év - egy év alatt kikupáltuk őket, és most meg lelépett. Mi meg pont erre vagyunk büszkék." 

2011.06.27.

Dobó Kata,
Pataki Ági
Magyar Hospice Alapítvány
D.K.: "Engem is megkeres egy sor más szervezet, és én mindig azt mondom, hogy nem tudok ennyi mellé oda állni, mert egyszerűen a hitalét vesztené az, amit a Hospice mellett csinálok. És így vannak ezzel a cégek is, hogy nem tudják magukat elaprózni."
P.Á.: "A Kékszalagon való részvételünk azért nagyon fontos, mert kettős szerepet tölt be. Egyrészt tudunk gyűjteni pénzt, apró pénzeket, kis pénzeket. Másrészt viszont, akiktől gyűjtjük majd a pénzeket, azoknak információt tudunk nyújtani, tehát ennyivel több ember fog megismerkedni a Hospice-al." 

2011.06.27.

Németh Judit
ügyvezető, HR tanácsadó
mtd Tanácsadói Közösség
"Én hiszem azt, hogy ha a CSR intézkedésekhez, a CSR tevékenységekhez hasonlóan az esélyegyenlőség is széles körben el tud terjedni, hogy ha a cégek szemlélete olyan irányba fog módosulni, hogy ez igenis fontos, és a CSR-nek igenis fontos része az esélyegyenlőség, akkor mindenképpen működni fognak ezek a dolgok amikkel mi nagyon sokat dolgozunk. Azt hiszem, hogy pozitívnak kell lennünk, és minél több rendezvényre megyek, minél több emberrel beszélgetek azt látom, hogy már mások is nagyon pozitívak."

2011.06.20.

F. Tóth András
ügyvezető igazgató
Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA)
"Én azt látom, hogy a kezdeti szárnypróbálgatások után egyre több cégnél ez komolyan beépül a vállalatirányítási rendszerbe, nem is csak a CR vagy CSR rendszernek, stratégiának a része, hanem gyakorlatilag egy-két helyen már a komplex vállalati működésnek a részévé tud válni a vállalati önkéntes programok szervezése. Egyre inkább kezdünk elmozdulni a fizikai erőt igénylő egyszeri önkéntes programoktól a komplexebb, hosszabb együttműködések irányába, vagy az egy-egy projekt mentén megfogalmazódó civil, vállalati, közigazgatási, hivatali együttműködések irányába. Szerintem abszolút ez a jövő."

2011.06.06.

Mayer Zsolt
vállalati kapcsolatok igazgató
MARS Magyarország
"Láttam már olyan társadalmi szervezetnek reklámját, aki azt mondta, hogy ne csak a kutyákkal foglalkozzunk, hanem a gyerekekkel is. Tehát nyilvánvalóan érezhető, - én ezért is kezdtem így a beszélgetés elején - hogy a mi felfogásunkban, ha mindenki megtalálja a tevékenységéhez legközelebb álló társadalmi, szociális kérdést, és arra próbál meg megoldásokat, segítségeket nyújtani, akkor talán kevesebb szürke folt, kevesebb hézag és lyuk marad a rendszerben, ami esetleg kritikával illethet olyanokat, akik egyébként teszik a dolgukat." 

2011.05.23.

Ligeti György
humanrobot.biz
"Arról van szó, hogyha azt tapasztaljuk, hogy évek óta újra meg újra próbálja a magyar társadalom, a magyar középosztály definiálni, hogy mi az, hogy csr, akkor nem haragudni kell magunkra, és nem azt mondani, hogy ezen már túl vagyunk, hanem szerintem akkor újra vissza kell menni az alapokhoz, mert úgy tűnik, hogy nem tudtuk letenni ezt. Sokszor beszélünk arról, hogy a jó ügy, meg hogy jót tenni, jót cselekedni, és nagyon sokszor elfelejtjük, hogy mindenki, mindannyian, én is, a konferencia szervezője, érdekek által vezérelt emberek vagyunk. Egészen elborzasztónak tartom, abból a szektorból, ahonnan jövök, a civil szektorból, amikor nagyon sokan ordítjuk azt, hogy a vállalatok csak a profit termelés miatt, és hogy a zöldre festés, de hát könyörgöm, a civil szervezetek is pénzből működnek, ők is azért adnak be pályázatot, hogy nyerjenek."  

2011.05.16.

Macher Endréné
ügyvezető igazgató
Macher Gépészeti és Elektronikai Kft.
"A történet nálunk is nyilván az ösztönös dolgokkal kezdődött, de 2007-ben amikor elkészítettük a 2013-ig tartó stratégiai tervünket, akkor a CSR már nagyon tudatosan megjelent a tevékenységünkben, hisz akkor már ismertük ezt a fogalmat, és tudtuk, hogy amit csinálunk annak tulajdonképpen ez a neve. És ha már egyszer ez a neve, akkor építsük fel úgy, hogy álljon az a három pillér … és ez segített abban, hogy koncentrálni tudjunk." 


2011.05.09.
Dr. Király Péter
alapító
REX Kutyaotthon Alapítvány, Állatsziget
"A kezdet kezdetétől úgy tekintettem ezt az Alapítványt, mint egy üzleti vállalkozást. Mi, 150 éhes szájnak adunk kenyeret, pontosabban kutyaeledelt, és ezen kívül még 14 alkalmazott dolgozik az Állatszigeten. Ez óriási felelősség. Ha ezt nem üzleti alapon néznénk, akkor bizony könnyen megtörténhetne az, mint ahogyan sok helyütt, sok állatvédő szervezetnél megtörténik, hogy egyik napról a másikra vagy kénytelenek leadni az sos jelzéseket, hogy nincs mit adni az állatoknak, vagy a másik lehetőség pedig, hogy bezárják a kapukat, óriási veszélybe sodorva azokat a négylábúakat, akiket éppen menteni kéne. A profitcentrumokat fel kell építeni, és most ez a cél, hogy a több lábon állás irányába mozgassuk el a marketing tevékenységünket. Ki tudja, hogy a politika mit fog hozni, mert jelenleg az 1% közel 80%-át jelenti az éves bevételünknek. Nekünk mindenképpen biztonságot kell adni ezeknek a négylábúaknak és a nálunk dolgozó kétlábúaknak is." 

2011.04.18.
Armand Dahi
Managing Director, Europe East Region
Bridgestone
"A környezetvédelem minden szinten kihat a cégen belül. A termék kialakításánál is van ennek szerepe, hiszen olyan anyagokat akarunk használni, amelyek környezetbarátok, tehát nem szennyezik a környezetet. A gumiabroncsok úgy kerülnek kialakításra, hogy hosszabb az élettartamuk, ez azt jelenti, hogy kevesebb nyersanyagot kell felhasználni. Most pedig már úgy folyik a gyártás, hogy a teherautó gumiabroncsok súrlódási ellenállása kisebb, tehát nem kell olyan sűrűn cserélni őket. A futózással pedig egy második, vagy akár harmadik életciklust is tudunk biztosítani ugyanannak a gumiabroncsnak. Gyakorlatilag mindenkit arra ösztönzünk, arra tanítunk, hogy jobban figyeljenek oda a környezetre."

2011.04.11.
"CSR kommunikációs szemmel - Akarsz róla beszélni?" Előadó:

Sas István
kreatív és kommunikációs igazgató
Kommunikációs Akadémia
"Az a fura, hogy mostanában mindenki jót akar. Tehát mindenkinek megjött a kedve arra, hogy ő hirdesse a jót. Mert mást nem tud csinálni. Ez sokféle módon megvalósul. Az történik ugyanis, hogy a normál reklám területén egyszerűen elkoptak a termékelőnyök, nincs már benefit. Nem lehet megkülönböztetni a termékeket azzal, hogy az ő jó tulajdonságait kihangsúlyozzuk, mert sok van, és mindegyik egyforma. No és akkor most milyen jót mondjunk róla? E helyett a normál reklámok is megpróbálnak a terméktulajdonság helyett szimpatikussá válni. Tehát nem azt mondják, hogy a termékem jó, hanem én vagyok a jó, én vagyok a kedves."

2011.04.04.
Hartay Mihály
ügyvezető igazgató
ÖKO-Pack Nonprofit Kft.
"Természetesen egy ilyen folyamat nem egyik napról a másikra lesz népszerű. Ma a lakosságnak kb. 85%-a azt mondja, hogy szelektíven gyűjt, de ezzel szemben a valóság 15%. Ennyivel látjuk szebbnek magunkat. Olyan rendszereket hoztunk létre, amik nem biztos, hogy a legkönnyebben viszik rá arra az embereket, hogy szelektíven gyűjtsenek, mert Magyarországon szinte kizárólag a gyűjtőszigetes rendszer alakult ki. Na most a gyűjtősziget az, aminél a legtöbbet kell tenni az embernek, és mindezért még nem fog kapni semmi külön juttatást. Tehát tényleg tudatosnak kell lenni ahhoz, hogy valaki - ezt az egyébként munkát - megtegye. Tehát a szemléletformáláshoz ezt is látni kell, hogy elindultunk egy irányba, rendesen kiépítettük a városokban ezt a gyűjtőszigetes rendszert, ezt egy kicsit most módosítani kell és a házhoz menő gyűjtést mindenképpen erősebben, és intenzívebben kellene csinálni, illetve az emberi érdekeltségi viszonyokat ehhez hozzá kell rendelni. Ez a munka, amit mi a szemlélet formálásában vállaltunk, ez nem egyik napról a másikra ér el sikereket. Ezt lehet, hogy majd 10-15 év múlva fogja érezni a társadalom, tehát ez egy sziszifuszi, lassú munka. Ennek ellenére, azt gondolom, hogy ezek a tevékenységek sikeresek, egyre több fiatalt tudunk elérni."

2011.03.21.
"CSR kommunikációs szemmel - Akarsz róla beszélni?" Előadó:

Beke Zsuzsa
kormányzati kapcsolatok és PR igazgató
Richter Gedeon
"Teljesen normális és elfogadható, hogy a társadalmi szerepvállalás és az ehhez kapcsolódó programok, azok részét képezik egy vállalati brand építésének, és sokszor ugyanolyan marketingkommunikációs ATL, BTL eszközöket használunk, mint egy klasszikus termék értékesítés során. A vállalatoknak a felelős működése ma már az adott vállalati márka sikerének az egyik igen fontos tényezője. A csr a márkaértéknek az egyik legfontosabb része és meghatározója. Mi próbáljuk ezt a bizonyos csr-t egy nagyon komplex megközelítéssel kezelni a Richter-ben.  A gyógyszeriparban egy teljesen új modell kezd kialakulni a vállalati márkaépítésben. Még öt évvel ezelőtt is egyértelműen a marketingkommunikációra és a promócióra helyeztük a hangsúlyt, amikor vállalati brand-et építettünk és nagyon szorosan építettünk ehhez kapcsolódóan minden készítményünkhöz külön termék brand-et. Ez már mind a múlté. Felelős társadalmi szerepvállalás és brand építés azok összeférnek egymással és nem gondolom, hogy ez a kettő nem menedzselhető ugyanakkor, ugyanabban az időben.”
Az előadáshoz az illusztráció ITT nézhető meg

2011.02.21.
"CSR kommunikációs szemmel - Akarsz róla beszélni?" Előadó:

Lakatos Zsófia
ügyvezető igazgató
Hill and Knowlton
"Igenis kell kommunikálni, mert az is egy CSR tett, hogy a vállalat kommunikál, mert példát mutat, különösen a versenytársainak. Számomra a CSR olyan, mint egy ház, aminek vannak falai, azon van egy szép piros tető. A falak, az minden olyan dolog, ami nem, vagy nagyon nehezen kommunikálható. Például szelektív hulladékgyűjtés, etikus beszállítói kapcsolatok, munkahelyi egyenlőség. Ez a totál unalom, erről soha nem fog írni a média, ezek megjelennek a CSR riportokban, a honlapokon, el lehet mondani a FaceBook-on, tehát rengeteg helyen lehet róla információt adni. És aztán van a piros tető, az meg minden olyan, ami kommunikálható. Tehát Györffi Pali tréning, óvodafestés, az adományozás, a mecenatúra. A szponzoráció szerintem nem része a CSR-nek, azt jó lenne, ha mindenki elfelejtené. Az a nagy baj, amikor nem állnak azok a bizonyos falak a cégnél, hanem csak ott van a tető, és jönnek a PR szempontok, és PR szempontok miatt akarunk felelősek lenni. És akkor az történik, hogy az a szép piros tető hatalmas durranással le esik a földre. Senki ne akarjon CSR-ről kommunikálni, amíg nem bizonyosodott meg abban, hogy tényleg állnak azok a falak a cégnél."  
Az előadáshoz az illusztráció ITT nézhető meg

2011.02.14.
"CSR kommunikációs szemmel - Akarsz róla beszélni?" Előadó:

Radácsi László
CSR szakértő/tanácsadó
SmartLab
"A CSR-ben a kommunikáció az nem csak valamilyen témának a közreadása a kommunikáció megszokott eszköztárával, és szokásos eszköztáron keresztül kommunikálni valamit, hanem maga az egyik legfontosabb tartalom. Emiatt szerintem az a kérdés, hogy „Akarsz róla beszélni?”, az nem lehet valós ezen a területen, miközben más területeken lehet, hogy van létjogosultsága. Annyiban hasonlít a párkapcsolathoz a CSR és a kommunikáció, hogy a párkapcsolatról is azt mondják a szakemberek, hogy a kommunikáció maga az egyik leg lényege a dolognak, az egyik szerveződési alapja, ezért jön létre és ez tartja fenn. Ez egy fontos tartalom, nem pedig a valamiről való fecsegés. Tehát a CSR-ben a kommunikáció nem csak forma. Kétféle értelemben is. Az első mindenképpen a párbeszéd és a bevonás értelme. Az átlagos kommunikációs aktusok valamilyen képnek a felépítését célozzák, a CSR-ről való kommunikációban pedig szükségszerűen értékek, érzelmek, nehéz dolgok szerepelnek. Az ilyen térben nagyon megnő a kockázata a rosszul elsülő kommunikációnak. A vállalatok nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy ilyen kérdéseket kezeljenek, itt őszinte beszédnek lenne a terepe. A legtöbb vállalat egyáltalán nincsen hozzászokva az őszinte beszédhez."  
Az előadáshoz az illusztráció ITT nézhető

2011.01.31.
"CSR kommunikációs szemmel - Akarsz róla beszélni?" Előadó:

Fertetics Mandy
ügyvezető, vezető tanácsadó
Alternate Tanácsadó
"Amikor a kutatásban csr-ről beszélünk, az asszociációs játék eredménye nem olyan meglepő, hogy a támogatás van a lista élén. Ennek van, aki örül és van, aki kevésbé örül. Aztán nyilván a környezetvédelem, a felelősség, a fenntarthatóság is ott van. Az is érdekes, ami nincs itt, például az etika és a méltányosság, de látszik, hogy nem olyan nagy a szórás. Az is látszik, hogy az első pár említésben már a cinizmus, a kritika is megjelenik, tehát hogy mellébeszélésről vagy zöldremosásról van itt szó. Mi a ciki a csr-ben? Nyilván ami hiteltelen, ami zöldremosás, a lózungok, ha egyenlő a támogatással, vagy ha kötelező, de közben csr-nek állítjuk be. Ha más a motivációja a vállalatnak, amikor csinálja, vagy ha nagyon fényező, önfényező. Ezek nagy szavak, ez egy rendkívül szubjektív dolog. Ebben mi sem fogunk soha egyetérteni, hogy például mely termék felesleges és melyik nem, melyik iparágban lehet egyáltalán felelősségvállalásról beszélni és melyikben nem. Ha más a motivációm, azért ez egy nagyon komoly szakmai kérdés is. Tehát csak az fogadható el csr-nek egy vállalat szempontjából, amit azért tesz, mert ő jót akar tenni? Vagy azért, mert elismertté akarja tenni a vállalatot, vagy hogy bízzanak az ő márkájában, vagy csak érezzék jobban magukat a dolgozók és jobban dolgozzanak. Nagyon sokféle motiváció van. Ha a végeredmény jó, tehát ha több jó jön létre abból, amit a vállalat tesz akkor örülünk, vagy akkor is kritizáljuk, mert más volt a motivációja." Az előadáshoz a slideshow ITT nézhető

2011.01.17.

Pálinkás József, elnök, MTA
Pataki Róbert, stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató h., Magyar Telekom
Pálinkás József: "A Magyar Tudományos Akadémiának a Magyar Telekommal hosszú idő óta van egy nagyon korrekt kapcsolata. Ilyen módon egy nagyvállalat a jelentős anyagi eszközeivel és az Akadémia a tudomány területén rendelkezésre álló jelentős kapacitásaival jól kiegészítik egymást abban, hogy a tudás, a köz  tudásának általános emelését azt együtt végezhessük. Én jobban szeretném, ha az a társadalmi megbecsülés, ami a tudomány és a tudomány művelői iránt megnyilvánul, az megnyilvánulna abban is, hogy a döntéshozók felismerik, hogy ez tíz, húsz vagy ötven év múlva csak akkor lesz így, ha az erre a megfelelő ráfordításokat megtesszük."
Pataki Róbert: "Bízom benne, hogy a mutatók vissza fogják igazolni azt az elképzelésünket, hogy érdemes erről beszélni. Nem csak beszélni, hanem tenni érte, hogy ez a tudás, az ismeretterjesztés akkor is érdekes dolog, ha egy profitorientált vállalat van mögötte és az embereknek segít eligazodni a jövő kérdéseiben is."

2010 Párbeszéd - Hallgasd meg!

2009 Párbeszéd - Hallgasd meg!